X-hez kötött öröklődés

A következő kiadványunk tájékoztatást ad arról, hogy mit jelent az X kromoszómához kötött öröklődés és arról, hogy az X-hez kötött betegségek hogyan öröklődnek. Az X-hez kötött öröklődés megértéséhez először a gének és a kromoszómák fogalmát kell megismerni.

Mik is azok a gének és kromoszómák?

Testünket több millió sejt építi fel. A legtöbb sejtben egy teljes génkészlet található. Több ezer génünk van. A gének úgy működnek, mint egy használati utasításokból álló gyűjtemény, meghatározva a növekedésünket, valamint testünk működését. Felelősek számos jellegzetességünkért, mint pl. a szemszín, vércsoport vagy testmagasság.

1. kép: Gének, kromoszómák és a DNS

A gének fonalszerű struktúrákon, úgynevezett kromoszómákon találhatók. Normálisan 46 kromoszómánk van a legtöbb sejtünkben. Kromoszómáinkat a szüleinktől örököljük, 23 kromoszómát az édesanyánktól, 23-at az édesapánktól, úgyhogy két 23-as készletünk van, 23 “pár” kromoszóma. Mivel a kromoszómák génekből épülnek fel, ezért a legtöbb génből két példányt örökölünk, egy példányt mindegyik szülőtől. Ez az oka annak, hogy gyakran hasonló jellegzetességeink vannak, mint a szüleinknek. A kromoszómákat, és így a géneket is egy DNS-nek nevezett kémiai anyag alkotja.

2. kép: 23 pár kromoszóma méretük alapján sorba rendezve; az 1. kromoszóma a legnagyobb. Az utolsó két kromoszóma nemi kromoszóma.

A kromoszómák (ld. 2. kép) 1-22-ig számozva ugyanúgy néznek ki férfiakban és nőkben egyaránt. Ezek az autoszómák. A 23. pár tagjai azonban különbözőek férfiakban és nőkben, ezeket nemi kromoszómáknak nevezzük. Kétféle nemi kromoszóma létezik: az egyiket X kromoszómának, a másikat Y kromoszómának hívják. A nőknek normálisan két X kromoszómájuk van (XX). A nők az egyik X kromoszómát az édesanyjuktól, a másik X kromoszómát az édesapjuktól öröklik. A férfiaknak normálisan egy X és egy Y kromoszómájuk van (XY). A férfiak egy X kromoszómát örökölnek az édesanyjuktól, egy Y kromoszómát az édesapjuktól. A 2. kép egy férfi kromoszómáit mutatja, mivel az utolsó kromoszómapár XY.

Néha a gén egyik példányában egy változás (mutáció) lép fel, mely megakadályozza azt, hogy normálisan működjön. Ez a változás egy genetikai rendellenesség kialakulásához vezethet, mert a megváltozott gén nem tudja helyesen irányítani a testünket. Az X-hez kötött genetikai rendellenesség az X kromoszóma egy génjének megváltozására vezethető vissza.

Mit értünk X-hez kötött recesszív öröklődés alatt?

Az X kromoszómán számos gén található, melyek a növekedésben és a fejlődésben töltenek be fontos szerepet. Az Y kromoszóma sokkal kisebb és kevesebb gént tartalmaz. A nőknek két X kromoszómájuk van (XX), így ha az egyik X kromoszómán lévő egyik gén megváltozik, a másik X kromoszómán lévő normális gén kompenzálja a hibás gén működését. Amennyiben ez a helyzet, a nő általában az X-hez kötött betegségre nézve egészséges hordozó lesz. A hordozóság azt jelenti, hogy Önnél nem jelentkezik a betegség, de hordozza a hibás gént. Néhány esetben a nők is mutathatják a betegség enyhe tüneteit.

A férfiak egy X és egy Y kromoszómával rendelkeznek (XY), éppen ezért, ha egy férfi X kromoszómájának egyik génje megváltozik, abból a génből nem áll rendelkezésre egy másik normális példány, mely kompenzálná a megváltozott példányt. Ez azt jelenti, hogy a férfi beteg lesz. Azon betegségeket, melyek a fent leírt módon öröklődnek, X-hez kötött recesszív öröklődésű betegségeknek nevezzük. Néhány példa az X-hez kötött öröklődésre pl. a hemofília, a Duchenne-féle izomsorvadás és a Fragilis-X szindróma.

X-hez kötött domináns öröklődés

Bár a legtöbb X kromoszómához kötött betegség recesszív öröklődést mutat, nagyon ritkán az X-hez kötött betegségek domináns módon is továbbörökíthetők. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy egy nő egy normális és egy megváltozott gént kap a szüleitől, a megváltozott gén jelenléte önmagában is elegendő ahhoz, hogy kialakuljon benne a betegség. Amennyiben egy férfi egy megváltozott X kromoszómát örököl, ez önmagában elegendő ahhoz, hogy fellépjen nála a betegség, hiszen csak egy X kromoszómája van. Egy érintett nőnek 50%-os (2-ből 1) esélye van arra, hogy beteg gyermekei (fiúk és lányok) szülessenek. Egy beteg férfinak az összes lánya beteg lesz, azonban az összes fia egészséges lesz.

Hogyan öröklődnek az X-hez kötött recesszív öröklődésű betegségek?

Ha egy női hordozónak fia születik, vagy a normál gént tartalmazó X kromoszómát, vagy a megváltozott gént tartalmazó X kromoszómát örökíti tovább. Így minden fiúgyermeknek 50%-os (2-ből 1) esélye van arra, hogy a megváltozott gént örökli, és így kialakul nála a betegség. Ugyanakkor, 50%-os (2-ből 1) esély van arra, hogy a fiú a normál gént örökli. Amennyiben ez történik, úgy nem lesz beteg a fiúgyermek. Minden további fiúgyermeknek ugyanaz az esélye a betegségre nézve.

Ha egy női hordozónak lánya születik, vagy a normál gént tartalmazó X kromoszómát, vagy a megváltozott gént tartalmazó X kromoszómát örökíti tovább. Így minden leánygyermeknek 50%-os (2-ből 1) esélye van arra, hogy örökölje a megváltozott génpéldányt. Ha ez történik, a leány hordozó lesz, mint az édesanyja. Ugyanakkor 50% (2-ből 1) az esély arra, hogy a lány a normál gént örökölje. Amennyiben ez történik, a lány nem lesz hordozó és nem fogja érinteni a betegség. Minden leánygyermeknél ugyanez az esély a hordozóságra nézve.

3. ábra: Hogyan adják tovább az X-hez kötött recesszív öröklődésű állapotokat a női hordozók?

4. ábra: Hogyan adják tovább az X-hez kötött recesszív öröklődésű állapotokat az érintett férfiak?

Ha egy X-hez kötött rendellenességben szenvedő férfinak leánya születik, mindig továbbörökíti a megváltozott gént a lányának. Ez azért van, mert a férfiaknak csak egy X kromoszómájuk van, és azt mindig továbbadják a lányaiknak. Így egy érintett férfi összes lánya hordozó lesz. A lányokban általában nem alakul ki a betegség, azonban emelkedett a kockázata annak, hogy beteg fiakat szüljenek.

Ha egy X-hez kötött rendellenességben szenvedő férfinak fia születik, soha nem örökli édesapjától a megváltozott gént az X kromoszómán. Ez azért van, mert a férfiak mindig az Y kromoszómájukat adják tovább fiaiknak (ha az X kromoszómát adnák tovább, lányuk születne).

Mi történi akkor, ha egy gyermek az első a családban, aki érintett a betegség által?

Néha egy X-hez kötött genetikai betegséggel született gyermek az első a családban, akit érint ez a betegség. Ez úgy lehetséges, hogy a gyermeket létrehozó petesejtben vagy a hímivarsejtben elsőként lépett fel egy új géneltérés. Ilyen esetben egyik szülő sem hordozza az eltérést. Így nagyon valószínűtlen, hogy a szülők következő gyermeke is érintett legyen ebben a genetikai betegségben. Ugyanakkor, az érintett gyermek, akiben már megvan a géneltérés, továbbadhatja majd utódainak.

Hordozósági vizsgálatok és a terhesség alatt elvégezhető tesztek (prenatalis diagnosztika)

Számos lehetőség van azon emberek számára, akik családjában X-hez kötött genetikai betegség ismert. A nők számára lehetőség nyílik hordozósági vizsgálat elvégzésére, annak kimutatására, hogy hordozzák-e a géneltérést vagy sem. Ez az információ a terhesség megtervezésekor nagyon hasznos lehet. Egyes X-hez kötött betegségek esetén lehetőség van prenatalis vizsgálatra, terhesség során végzett genetikai vizsgálatra, annak eldöntésére, hogy a magzat örökölte-e a betegséget (további felvilágosítást ezekről a vizsgálatokról a Magzatvízvizsgálat és a Chorionbiopszia című kiadványokban kaphat). A legjobb, ha ezen kérdéseit részletesen megbeszéli kezelőorvosával.

Hogyan érinti ez a többi családtagot?

Ha valaki a családban X-hez kötött betegségben szenved, vagy hordozó, célszerű megbeszélni ezt a többi családtaggal is. Ez lehetőséget ad a család többi női tagjának arra, hogy egy vérvizsgálat során megvizsgáltassák, hogy hordozzák-e az adott betegséget, amennyiben ezt szeretnék. Ez az információ segíthet a többi érintett családtag felfedezésében is. Ez különösen fontos lehet olyan családtagok számára akiknek már van gyermeke, vagy akik a közeljövőben szeretnének gyermeket.

Néhány embernek nehezére esik egy genetikai betegségről beszélni más családtagokkal. Talán attól félnek, hogy szorongást okoznak a családban. Egyes családokban a családtagok nem tartják egymást közt a kapcsolatot, és nehezen tudják egymást értesíteni. A genetikus szakemberek nagy tapasztalatokkal bírnak ilyen esetekben, és szívesen segítséget nyújtanak Önnek abban, hogy családtagjaival megbeszéljék a felmerült problémát.

Fontos emlékeztetők

  • A női hordozóknak 50%-os esélyük van arra, hogy továbbadják a géneltérést. Ha egy fiú az édesanyjától örököl egy géneltérést, akkor kialakul benne a betegség. Ha egy lány örököl az anyjától egy géneltérést, akkor hordozó lesz, mint az édesanyja.
  • Egy X-hez kötött recesszív betegségben érintett férfi mindig továbbadja az érintett gént a lányának, aki így hordozóvá válik. Ugyanakkor, ha egy X-hez kötött domináns betegségben szenved, a lánya is beteg lesz. Egy férfi sosem örökíti tovább a géneltérést a fiának.
  • A megváltozott gént nem lehet kijavítani-az egyén egész életében jelen van.
  • Egy megváltozott gént nem lehet csak úgy “elkapni” másoktól. Éppen ezért egy genetikai rendellenességet hordozó egyén továbbra is lehet pl. véradó.
  • Az emberek sokszor bűntudatot éreznek egy, a családban jelenlevő genetikai rendellenesség miatt. Fontos, hogy emlékezzünk rá, hogy ez senkinek sem a hibája, és senki nem tehet a kialakulásáról.

Ez egy rövid tájékoztató az X-hez kötött öröklődésről. További felvilágosítást nyerhet az alábbi címeken:

A Magyar Humángenetikai Társaság Honlapja
Web: www.doki.net/tarsasag/genetika

Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika honlapja
Web: www.pte.hu http://www.aok.pte.hu/docs/szuleszet/file/Down-szorolap-Pecs_2006-web.pdf

Orphanet
Ingyenes web-portál, mely a ritka betegségekről, klinikai tanulmányokról és elérhető gyógyszerekről ad felvilágosítást, valamint kapcsolatot nyújt az európai betegcsoportokhoz.
Web: www.orpha.net

EuroGentest
Ingyenes honlap, mely a genetikai vizsgálatokról tájékoztat és elérhetőséget nyújt az európai önsegélyező betegcsoportokhoz
Web: www.eurogentest.org

Illetve az Önhöz legközelebb eső genetikai tanácsadó:

Budapest

Semmelweis Egyetem
II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

H-1094 Budapest, Tűzoltó u. 7-9.
Tel.: (36)-1-215-13-80/2840, 2890
Fax: (36)-1- 217-57-70
Honlap: www.gyer2.sote.hu

Semmelweis Egyetem
I. sz. Női Klinika

H-1088 Budapest, Baross u. 27.
Tel.: (36)-1-266-0473
Fax.: (36)-1-317-6174
Honlap: www.noi1.hu

Országos Közegészségügyi Központ
Humángenetikai és Teratológiai Osztály
WHO Együttműködési Központ
H-1148 Budapest, Bolgárkerék u.3.
Tel./Fax.: (36)-1-163-52-72
Honlap: www.fjokk.hu

Országos Onkológiai Intézet
H-1122 Budapest, Ráth György u. 7-9.
Tel.: 00-36-1-224-86-00
Fax: 00-36-1-224-86-20
Honlap: www.oncol.hu

Debrecen

Debreceni Orvostudományi Egyetem
Szülészeti Klinika

H-4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.
Tel.: (36)-52-417-144
Fax.: (36)-52-417-577
Honlap: www.dote.hu

Debreceni Orvostudományi Egyetem
Gyermekgyógyászati Klinika

H-4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Pf. 32
Tel.: (36) 52/432-283
Fax: (36) 52/414-992
Honlap: www.debrecenigyermekklinika.hu

Pécs

Pécsi Tudományegyetem
Orvosi Genetikai Intézet

H-7623 Pécs, József A.u.7.
Tel.. (36)-72-535-976
Fax.: (36)-72-536-427
Honlap: http://genetics.aok.pte.hu

Pécsi Tudományegyetem
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

Genetikai Tanácsadó
H-7624 Pécs, Édesanyák u. 17.
Tel.: (36)-72-536-000/5120
Honlap: www.pte.hu

Szeged

Szegedi Tudományegyetem
Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum
Orvosi Genetika Intézet

H-6720 Szeged, Somogyi B. u. 4.
Tel: 36/62/545-133, 36/62/545-134
Fax: 36/62/545 699
Honlap: www.szote.u-szeged.hu/medgen/

Credits

Fordította: Dr. Komlósi Katalin
Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem

2009. május 15.

A londoni Guy’s and St Thomas’ kórház, a Királyi Nőgyógyászati és Szülészeti Társaság és a London IDEAS Genetikai Tudáspark kiadványainak módosítása alapján készült a minőségbiztosítási előírásoknak megfelelően.

A munkát az EuroGentest támogatta, mely az Európai Unió FP6 keretprogramja által támogatott kíválósági hálózat, szerződésszám: 512148

Not all the leaflets are available in every language.

Select another language:

About EuroGentest
About Us
FAQ
Credits
LinkedIn
Policies
Privacy
Disclaimer
Accessibility
Standards Valid XHTML 1.0 Transitional Valid CSS!
Advertising
European Union
Contact Information
EuroGentest
Center for Human Genetics
University of Leuven
Herestraat 49 Box 602, 3000 Leuven, Belgium
webmastereurogentestorg, Tel: +32 16 340321, More...

Copyright EuroGentest2 Coordination Action 2011 - EU Contract no.: FP7 - HEALTH-F4-2010-261469