Kromoszóma rendellenességek

A következő tájékoztató felvilágosítást nyújt a kromoszóma rendellenességekről, az öröklődésükről, valamint arról, hogy milyen esetben okozhatnak problémát. A tájékoztató a klinikai genetikusával való beszélgetést segíti elő.

A kromoszóma rendellenességek megértéséhez hasznos lehet először megismerni a gének és kromoszómák fogalmát.

Mik azok a gének és kromoszómák?

Testünket több millió sejt építi fel. A legtöbb sejtben egy teljes génkészlet található. Több ezer génünk van. A gének úgy működnek, mint egy használati utasításokból álló gyűjtemény, meghatározva a növekedésünket, valamint testünk működését. Felelősek számos jellegzetességünkért, mint pl. a szemszín, vércsoport vagy testmagasság.

A gének fonalszerű struktúrákon, úgynevezett kromoszómákon találhatók. Normálisan 46 kromoszómánk van a legtöbb sejtünkben. Kromoszómáinkat a szüleinktől örököljük, 23 kromoszómát az édesanyánktól, 23-at az édesapánktól, úgyhogy két 23-as készletünk van, 23 “pár” kromoszóma. Mivel a kromoszómák génekből épülnek fel, ezért a legtöbb génből két példányt örökölünk, egy példányt mindegyik szülőtől. Ez az oka annak, hogy gyakran hasonló jellegzetességeink vannak, mint a szüleinknek. A kromoszómákat, és így a géneket is egy DNS-nek nevezett kémiai anyag alkotja.

1. kép: Gének, kromoszómák és a DNS

A kromoszómák (ld. 2. kép) 1-22-ig számozva ugyanúgy néznek ki férfiakban és nőkben egyaránt. Ezek az autoszómák. A 23. pár tagjai azonban különbözőek férfiakban és nőkben, ezeket nemi kromoszómáknak nevezzük. Kétféle nemi kromoszóma létezik: az egyiket X kromoszómának, a másikat Y kromoszómának hívják. A nőknek normálisan két X kromoszómájuk van (XX). A nők az egyik X kromoszómát az édesanyjuktól, a másik X kromoszómát az édesapjuktól öröklik. A férfiaknak normálisan egy X és egy Y kromoszómájuk van (XY). A férfiak egy X kromoszómát örökölnek az édesanyjuktól, egy Y kromoszómát az édesapjuktól. A 2. kép egy férfi kromoszómáit mutatja, mivel az utolsó kromoszómapár XY.

2. kép: 23 pár kromoszóma méretük alapján sorba rendezve; az 1. kromoszóma a legnagyobb. Az utolsó két kromoszóma nemi kromoszóma.

Kromoszóma rendellenességek

Nagyon fontos, hogy kiegyensúlyozott kromoszóma állományunk legyen. Ez azért fontos, mert a génjeink, melyek testünk sejtjeit irányítják, kromoszómákon találhatók. Bármely változás a kromoszómák számában, méretében vagy szerkezetében, változást jelenthet a genetikai információ mennyiségében vagy eloszlásában. A genetikai állomány mennyiségi vagy minőségi változása tanulási nehézségben, fejlődési elmaradásban és testi problémában nyilvánulhat meg.

A kromoszóma rendellenesség örökölhető az egyik szülőtől, de gyakoribb, hogy vagy akkor alakul ki, amikor a petesejt vagy a hímivarsejt keletkezik, vagy a fogantatás körüli időszakban jön létre. Ezeket a változásokat nem tudjuk szabályozni vagy befolyásolni.

A kromoszóma rendellenességeknek két nagy csoportja van.

A kromoszómák számbeli változásai. Ilyenkor több vagy kevesebb példány van egy bizonyos kromoszómából.

A kromoszómák szerkezetbeli változásai. Ilyenkor egy adott kromoszóma genetikai állományának folytonossága megszakad, vagy átrendeződik. Ez jelentheti kromoszóma állomány hozzáadását vagy elvesztését is. Ebben a tájékoztatóban kromoszóma törlődésről (delécióról), megkettőződésről (duplikációról), hozzáadásról (inszercióról) és megfordulásról (inverzióról), valamint gyűrűkromoszómákról lesz szó. Amennyiben kromoszóma transzlokációkról szeretne felvilágosítást kapni, kérjük, hogy nézze meg a Kromoszóma transzlokációk című kiadványt.

A kromoszómák számbeli változásai

Normál esetben testünk minden sejtje 46 kromoszómát tartalmaz. Néha azonban egy gyermek túl sok vagy túl kevés kromoszómával jön a világra. Ebből kifolyólag az újszülött túl kevés vagy éppen túl sok génnel, azaz “utasítással” rendelkezik.

Az egyik leggyakoribb példája egy számfeletti kromoszómával járó genetikai rendellenességnek a Down-kór. Az ebben a betegségben szenvedő emberek sejtjeiben 47 kromoszóma van 46 helyett. Ennek oka, hogy a 21-es kromoszómából három példány található a normális kettő helyett.

3. Kép: Egy Down-kóros leány kromoszómakészlete (az utolsó pár kromoszóma XX). A 21-es kromoszómából három példány van, a szokásos kettő helyett.

A kromoszómák szerkezeti rendellenességei

A kromoszómák szerkezeti változásai akkor következnek be, ha egy adott kromoszóma eltörik és az állománya újrarendeződik. Ez járhat genetikai állomány hozzáadásával vagy elvesztésével. Ez számos úton bekövetkezhet, melyeket alább mutatunk be.

A kromoszómák szerkezeti eltérései nagyon finomak is lehetnek, és nehezen észlelhetők a laboratóriumban. Még ha meg is találják a szerkezeti eltérést, nagyon nehéz megjósolni, hogy ez az eltérés milyen következményekkel járhat majd egy adott gyermekre vonatkozóan. Ez nagyon frusztráló lehet a szülők számára, akik minél több információhoz szeretnének jutni gyermekük jövőjét illetően.

Transzlokációk / áthelyeződés /

Amennyiben transzlokációkról szeretne többet megtudni, kérjük, hogy olvassa el a Kromoszóma Transzlokációk című kiadványt.

Kromoszóma deléciók /törlődések/

A kromoszóma deléció (törlődés) kifejezés azt jelenti, hogy a kromoszóma egy része elveszett vagy kitörlődött. A deléció bármelyik kromoszómát és a kromoszóma bármelyik szakaszát érintheti, valamint bármilyen nagyságú lehet. Amennyiben az elvesztett genetikai anyag (gének) a szervezet számára fontos információt tartalmazott, az érintett egyénnél tanulási nehézség, fejlődésbeli elmaradás és testi problémák léphetnek fel. A rendellenesség súlyossága attól függ, hogy a kromoszóma mekkora része törlődött és hogy a kitörlődött szakasz hol helyezkedik el a kromoszómán.

Duplikációk /kettőződés /

Ez a fogalom azt jelenti, hogy a kromoszóma egy része megkettőződött és így túl sok genetikai anyagot tartalmaz a kromoszóma. A járulékos kromoszóma anyag miatt szervezetünknek túl sok információt kell feldolgoznia, és ez tanulási nehézséghez, fejlődésbeli elmaradáshoz és testi rendellenességhez vezethet az érintett egyénben.

Kromoszóma inszerciók /hozzáadás/

A kromoszóma inszerció azt jelenti, hogy egy kromoszóma genetikai állományának egy kitört része ugyanazon kromoszóma más pozíciójába, vagy egy másik kromoszómára helyeződik át. Amennyiben összességében nincsen felesleges vagy hiányzó genetikai anyag, az egyén egészséges lesz. Ugyanakkor, ha ez felesleges vagy hiányzó genetikai anyag kialakulásához vezet, az egyénnél tanulási nehézség, fejlődésbeli elmaradás és testi rendellenesség alakulhat ki.

Gyűrűkromoszómák

A gyűrűkromoszóma fogalma azt jelenti, hogy a kromoszóma végei egy “gyűrű” alakzatban egyesültek. Ez általában akkor fordul elő, ha egy adott kromoszóma két vége kitörlődik. A visszamaradó kromoszómavégek “ragadósak” és gyűrű alakzatban egyesülnek. A rendellenesség következménye attól függ, hogy mekkora kromoszóma anyag, és ezzel együtt mennyi “információ” veszett el, mielőtt a kromoszóma gyűrűvé egyesült.

Inverziók / megfordulás /

A kromoszóma inverzió azt jelenti, hogy a kromoszóma egy része megfordult, és így a gének sorrendje azon a szakaszon részben fordított. Az esetek többségében ez nem okoz semmilyen testi problémát a hordozó egyénnek.

Ha az egyik szülő hordoz egy szokatlan kromoszóma rendellenességet, mindig továbbörökíti-e az utódba?

Nem feltétlenül örökíti tovább, számos kimenetele lehet egy terhességnek ilyenkor:

• A gyermek egy teljesen normális kromoszóma állománnyal születhet.
• A gyermek ugyanazt a kiegyensúlyozott kromoszóma átrendeződést hordozhatja, mint a szülő.
• A születendő gyermek tanulási nehézséggel, fejlődésbeli elmaradással és testi problémákkal jöhet a világra.
• A terhesség vetéléssel végződhet.

A fentiek értelmében általában megvan a lehetőség arra, hogy egy kromoszóma átrendeződést hordozó egyénnek egészséges gyermekei szülessenek, és soknak születik is egészséges gyermeke. Mivel minden átrendeződés egyedi, a hordozóknak klinikai genetikussal kell átbeszélniük saját egyedi esetüket. Gyakran olyan gyermek is születhet kromoszóma-rendellenességgel, akinek a szülei egészségesek, kromoszómáik “normálisak”. Ezt “de novo” (latin) vagy újonnan kialakult átrendeződésnek nevezzük. Ebben az esetben annak az esélye, hogy a szülők következő gyermeke is ugyanezen rendellenességgel jön a világra, általában nagyon alacsony.

A kromoszóma átrendeződések vizsgálata

Lehetőség van genetikai diagnosztikára annak kimutatására, hogy egy adott egyén hordoz-e egy bizonyos kromoszóma átrendeződést. Egy egyszerű vérvételből, a vér sejtes elemeiből az egyén kromoszómái megvizsgálhatók egy genetikai szaklaboratóriumban. Ezt kariotípus elemzésnek hívjuk. A terhesség során is lehetőség van arra, hogy megvizsgálják a magzat kromoszómáinak szerkezetét. Ezt prenatális vagy magzati diagnosztikának nevezzük. Javasolható az érintetteknek ezt részletesen klinikai genetikus orvossal megbeszélniük. (Részletesebb tájékoztatás ezen vizsgálatokról a Chorionbiopszia és Magzatvízvizsgálat című kiadványokban található.)

Hogyan érinti ez a többi családtagot

Amennyiben az egyik családtagban kromoszóma átrendeződésre derül fény, javasolt ezt megbeszélni a többi családtaggal is. Ez lehetőséget ad arra, hogy a többi családtag is megvizsgáltassa magát egy vérvétel során, ha kívánja, annak kiderítésére, hogy ők is hordozzák-e az adott eltérést. Ez különösen fontos lehet olyan családtagok számára, akiknek már van gyermeke, vagy akik a közeljövőben szeretnének gyermeket.

Amennyiben nem hordozzák az átrendeződést, nem tudják továbbörökíteni az utódaiknak. Amennyiben hordozzák, számukra is felajánlható a magzati diagnosztika, hogy a terhesség során megvizsgálják magzatuk kromoszómáit.

Néhány embernek nehezére esik a többi családtagot tájékoztatni egy felfedezett kromoszóma átrendeződésről. Talán attól félnek, hogy szorongást okoznak a családban. Egyes családokban a családtagok nem tartják egymás között a kapcsolatot, és nehezen tudják egymást értesíteni. A genetikai szakemberek nagy tapasztalattal bírnak ilyen esetek megoldásában, szívesen segítséget nyújtanak Önnek, hogy családtagjaival megbeszéljék a felmerült problémát.

Fontos emlékeztetők

• A kromoszóma átrendeződést vagy az egyik szülőnktől örököljük, vagy a fogantatás körül alakul ki.
• A kromoszóma átrendeződést nem tudjuk kijavítani – az az egész életen át jelen van.
• Az átrendeződést nem lehet egy másik embertől elkapni. Éppen ezért egy kromoszóma átrendeződést hordozó egyén továbbra is lehet pl. véradó.
• Az emberek sokszor bűntudatot éreznek egy, a családban jelenlevő kromoszóma átrendeződés miatt. Fontos, hogy emlékeztessünk arra, hogy ez senkinek sem hibája, és senki nem tehet a kialakulásáról.
• A kiegyensúlyozott átrendeződést hordozó egyének nagy többségének megvan a lehetősége arra, hogy egészséges gyermeke születhessen.

Honnan kaphatok még felvilágosítást a kromoszóma rendellenességekkel kapcsolatban?

Ez csupán egy rövid tájékoztató a kromoszóma-rendellenességekről. További felvilágosítást nyerhet az alábbi címeken:

A Magyar Humángenetikai Társaság Honlapja
Web: www.doki.net/tarsasag/genetika

Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika honlapja
Web: www.pte.hu
http://www.aok.pte.hu/docs/szuleszet/file/Down-szorolap-Pecs_2006-web.pdf

Unique – A ritka kromoszóma-rendellenességek betegcsoportja az Egyesült Királyságban
Telephone: + 44 (0) 1883 330766

Web: www.rarechromo.org

Orphanet
Ingyenes web-portál, mely a ritka betegségekről, klinikai tanulmányokról és elérhető gyógyszerekről ad felvilágosítást, valamint kapcsolatot nyújt az európai betegcsoportokhoz.
Web: www.orpha.net

EuroGentest
Ingyenes honlap, mely a genetikai vizsgálatokról tájékoztat és elérhetőséget nyújt az európai önsegélyező betegcsoportokhoz
Web: www.eurogentest.org

Illetve az Önhöz legközelebb eső genetikai tanácsadó:

Budapest

Semmelweis Egyetem
II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika
H-1094 Budapest, Tűzoltó u. 7-9.
Tel.: (36)-1-215-13-80/2840, 2890
Fax: (36)-1- 217-57-70
Honlap: www.gyer2.sote.hu

Semmelweis Egyetem
I. sz. Női Klinika
H-1088 Budapest, Baross u. 27.
Tel.: (36)-1-266-0473
Fax.: (36)-1-317-6174
Honlap: www.noi1.hu

Országos Közegészségügyi Központ
Humángenetikai és Teratológiai Osztály
WHO Együttműködési Központ
H-1148 Budapest, Bolgárkerék u.3.
Tel./Fax.: (36)-1-163-52-72
Honlap: www.fjokk.hu

Országos Onkológiai Intézet
H-1122 Budapest, Ráth György u. 7-9.
Tel.: 00-36-1-224-86-00
Fax: 00-36-1-224-86-20
Honlap: www.oncol.hu

Debrecen

Debreceni Orvostudományi Egyetem
Szülészeti Klinika
H-4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.
Tel.: (36)-52-417-144
Fax.: (36)-52-417-577
Honlap: www.dote.hu

Debreceni Orvostudományi Egyetem
Gyermekgyógyászati Klinika
H-4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Pf. 32
Tel.: (36) 52/432-283
Fax: (36) 52/414-992
Honlap: www.debrecenigyermekklinika.hu

Pécs

Pécsi Tudományegyetem
Orvosi Genetikai Intézet
H-7623 Pécs, József A.u.7.
Tel.. (36)-72-535-976
Fax.: (36)-72-536-427
Honlap: http://genetics.aok.pte.hu

Pécsi Tudományegyetem
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Genetikai Tanácsadó
H-7624 Pécs, Édesanyák u. 17.
Tel.: (36)-72-536-000/5120
Honlap: www.pte.hu

Szeged

Szegedi Tudományegyetem
Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum
Orvosi Genetika Intézet
H-6720 Szeged, Somogyi B. u. 4.
Tel: 36/62/545-133, 36/62/545-134
Fax: 36/62/545 699
Honlap: www.szote.u-szeged.hu/medgen/

Credits

Fordította: Dr. Komlósi Katalin
Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem

2009. május 15.

A munkát az EuroGentest támogatta, mely az Európai Unió FP6 keretprogramja által támogatott kíválósági hálózat, szerződésszám: 512148

Select another language:

• English
• Polski
• български
• Slovak
• українець
• Türkçe
• Nederlands (nl)
• Hrvatski
• русский
• Român
• Eesti
• Nederlands (be)
• ελληνικόσ (gr)
• Deutsch
• Suomeksi
• Islenska
• Svenska
• Español
• Czech
• Slovenski
• Italiano
• Farsi (Ir)
• Farsi (Af)
• Français
• bengali
• magyar ^NEW
• Português ^UPD
• Danske ^NEW